Magzati korban a zene hatása elsősorban a hallás és az érzékelés területére korlátozódik.
A magzat már a 16. terhességi hét körül érzékelni tudja a hangokat, és a 24. hét körül már az
anya hangját és más külső hangokat is felismerhet. A terhesség alatt hallgatott zene javíthatja
az agyi fejlődést és a memóriát a magzatban, valamint segíthet az anya és a baba kapcsolatának
erősítésében is.
Csecsemőkorban a zene hatása már sokkal széleseb skálán mozog. A zene fejleszti a
nyelvi készséget, valamint segíthet a szociális és érzelmi készségek fejlődésében is. A
csecsemők már korai szakaszban azonosítják a zene ritmusát és a hang magasságát. Ezek a
képességek a kognitív fejlődés alapjai lehetnek. A zeneterápia alkalmazása a csecsemőknél
például szülő-baba kapcsolat javítására is hasznos lehet.
A zenei oktatás nem csak a készségeket, hanem az agyi fejlődést a kreativitást, a
figyelem és a memória készségeit is fejlesztheti.
A zene tehát nem csak szórakoztató, hanem hasznos is a fejlődésünk szempontjából.
Ezért fontos, hogy minél több zenei tevékenységet bevonjunk az életünkbe, különösen a
gyermekekébe.
A zene nagyban hozzásegít ahhoz, hogy a gyermeknek fejlődjön az önkifejezése, az
öntudata, a kommunikációja, emellett a szellemi és fizikai jóléte is.
Az együtt zenélés felébresztheti a gyermekekben azt az érzést, hogy tartoznak valahova,
egy közösség tagjai, például amikor a bölcsődében énekelnek, egymásra néznek, egy körben
ülnek, és így egy közösséget alkotnak, ahol együtt egy ügy (éneklés) érdekében dolgoznak
éppen. A zene segít leküzdeni a lelki eredetű problémákat, a szorongást, a pánikrohamot de
ugyanakkor a pozitív lelkiállapotra is jó hatással van.
A várandósság alatt szükséges oda-figyelni, hogy milyen zenét hallgattatunk
gyermekünkkel. A hallás fejlődésén túl a tanulási folyamatok, szokások is elkezdenek
kialakulni, tehát az esetleges tanulási zavarok már magzati korban is kialakulhatnak, illetve az
érzelmi fejlődés és kötődés is.